Míg néhány országban a korai gazdasági élénkítő csomagok eredményesek voltak a gyermekek védelmében, 2010-től az országok nagy része költségvetési megszorításokra kényszerült, melyet a gyerekek éreztek meg leginkább.

„Sok országban komoly visszalépés tapasztalható a háztartási jövedelem tekintetében, a gyermekek jóllétében okozott változásoknak pedig hosszan tartó utóhatásai lesznek az adott országok és a társadalmak egészére nézve”- emelte ki Jeffrey O’Malley, az UNICEF Globális politikáért és stratégiáért felelős vezetője.

“A jelentésünk rámutat arra, hogy a válság során a szociális védelmi politika döntő szereppel bírt a szegénység megelőzésében. Az országok szociálpolitikai válaszai nagy eltérést mutatnak, és különböző hatással voltak a gyermekekre. Minden országnak erős szociális védőhálóra van szüksége, hogy megvédje gyermekeit a nehéz időkben és a kevésbé nehezekben egyaránt. A jómódú országoknak példát kell mutatniuk azzal, hogy egyértelműen elköteleződnek a gyermekszegénység felszámolása iránt, olyan politikákat alakítanak ki, melyek elősegítik a gazdasági visszaesés ellensúlyozását, és végül de nem utolsó sorban a gyermekek jóllétét fő prioritássá emelik”- hangsúlyozta O’Malley.

Az UNICEF jelentés főbb megállapításai:

• A 41 vizsgált országból 23 esetében növekedett a gyermekszegénység 2008 óta – Írországban, Horvátországban, Lettországban, Görögországban, Izlandon több mint 50 százalékkal.
• A fejlett országok több mint felében 5-ből 1 gyermek szegénységben él.
  Görögországban a gyermekes családok medián háztartásjövedelme az 1998-as szintre csökkent – ezzel 14 éves jövedelemnövekedés veszett el. Ugyanez a veszteség Írországban, Luxemburgban, Spanyolországban egy évtized, Izlandon 9 év, Olaszországban, Magyarországban és Portugáliában 8 év.
• A gazdasági válság a 15-24 éveseket különösen nehezen érintette. Több országban drasztikusan emelkedett azoknak a fiataloknak a száma, akik sem foglalkoztatásban, sem oktatásban, sem szakképzésben nem vesznek részt (NEET fiatalok- Not in Education, Employment or Training). Az EU-ban 7,5 millió (közel Svájc teljes lakosságának megfelelő) fiatal számított NEET-nek 2013-ban.
• 18 országban a gyermekszegénység mértéke – néhány esetben jelentősen – csökkent. Ausztriában, Chilében, Finnországban, Norvégiában, Lengyelországban és Szlovákiában közel 30 százalékkal kevesebb gyermek él szegénységben a válság után.
• 4-ből 3 gazdag országban számoltak be arról, hogy nehézséget jelent az élelmiszervásárlás és nagyobb stresszben élnek.
  30 európai országban 2008-hoz képest (9,5 millió) 2012-ben közel 1,6 millióval több gyermek él súlyos anyagi nélkülözés közepette – összesen 11,1 millióan.

Jelentés főbb megállapításai Magyarországról:

• A gyermekszegénység változását vizsgálva Magyarország a 41 fejlett ország rangsorának alsó harmadában, a 29. helyen helyezkedik el. A jelentés szerint 2008 és 2012 között a gyermekszegénységi ráta 3 százalékponttal 22,6 százalékra nőtt. Ez körülbelül egy 33.000 fős növekedésnek felel meg.
• Magyarországon a gyermekek szegénysége mélyült. A gyermekszegénységi rés 5,7 ponttal nőtt a vizsgált 4 év alatt, mely azt jelenti, hogy 2012-ben a szegénységben élő gyermekek jövedelme átlagosan ennyivel esik a szegénységi küszöbnél lejjebb, mint 2008-ban.
• Magyarország a NEET fiatalok arányának változása tekintetében az EU és/vagy OECD országok rangsorának alsó harmadában, a 33. helyen szerepel. 2008-ról 2013-ra 4 ponttal, azaz 11,5 százalékról 15,4 százalékra emelkedett azoknak a 15-24 évesek fiataloknak aránya, akik sem oktatásban, sem foglalkoztatásban, sem képzésben nem vesznek részt.
  Magyarországon a 15-24 éves fiatal munkanélküli álláskeresők száma 20 százalékról 27,2 százalékra nőtt 2008 és 2013 között. Ezzel Magyarország a fiatalok munkanélküliségének változásának tekintetében a 27., a fiatalok 2013-as munkanélküliségi rátája alapján pedig 32. helyre került.
• A Gallup World Poll adatainak összehasonlítása alapján Magyarország a 27. helyen áll. A jóllét változását mérő 4 szubjektív indikátorból 2007 és 2013 között 3 romlott. Egyedül a gyermekek tanulásra és fejlődésre való lehetőségét értékelték jobbnak az emberek 2013-ban, mint 2007-ben – ez a fejlett országok között a 6. legtöbb javulást jelentette. A legnagyobb romlást az élelmiszerrel kapcsolatos biztonság terén éreztek (“nincs elég jövedelmem, hogy élelmiszert vásároljak”), mely a fejlett országok között a legnagyobb mértékben romlott.
• Magyarország 8 évnyi jövedelemnövekedéstől esettel 2008 és 2012 között. Ez azt jelenti, hogy 2004-ben volt utoljára olyan alacsony a családok medián háztartásjövedelme, mint 2012-ben.
  ​

„Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy anyagi biztonságban és jóllétben, hátrányos megkülönböztetés nélkül nőjön fel. A gyermekszegénység elleni és a gyermekjogokért való küzdelemnek gazdasági helyzettől függetlenül prioritást kell élveznie, és küzdeni kell a regionális különbségek ellen. Meg kell erősíteni a családokat, minden támogatást meg kell adni számukra, hogy minél kevesebb gyermek kerüljön és maradjon gyermekvédelmi szakellátásban.”- emelte ki a jelentés kapcsán Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány ügyvezető igazgatója.

Magyarországon az elmúlt négy évben, a rezsicsökkentés, valamint a családi adókedvezmény kiterjesztése jelentősen hozzájárult a családok terheinek csökkentéséhez. A legnehezebb helyzetben lévő családokban élő gyermekeket szociális gyermekétkeztetéssel, ingyenes tankönyvvel, kormányzati ösztöndíjjal segíti a kormány abban, hogy ki tudjanak törni a szegénységből.

Az UNICEF Innocenti Kutatóintézetének „A válság gyermekei” címmel megjelent 12. éves jelentése 41 OECD és európai uniós tagállamot rangsorol aszerint, hogy a gyermekszegénység 2008 óta nőtt vagy csökkent. A jelentés azoknak a 15-24 éves fiatalok arányát is vizsgálja, akik nem foglalkoztatottak és nem vesznek részt sem oktatásban, sem szakképzésben (NEET fiatalok). A jelentés részletezi a Gallup Word Poll adatait is az emberek saját anyagi helyzetükről és jövőképükről alkotott szubjektív megítélésével kapcsolatban a válság kezdete óta.

Megjegyzés szerkesztőknek

A válság gyermekei” Innocenti jelentés egy fix hivatkozási pontot használ, a 2008-as relatív szegénységi küszöböt kiinduló pontnak véve. Ezzel a mércével megállapíthatjuk, hogyan változott a gyermekszegénység abszolút értéke. A szegénységi küszöböt a medián jövedelem 60%-ánál húzza meg, az Eurostat módszertana szerint. Ez a mérés kifejezetten hasznos ahhoz, hogy megállapítsuk a válság hatásait még akkor is, mikor egy teljes népesség jövedelmi helyzete megváltozik, és mikor az egyének jövedelmüket szomszédjaikkal, illetve saját körülményeiket a válság előtti állapottal is összevetik.

Adatok forrása:

• Az 1. rangsor táblázat számításai (A gyermekszegénység abszolút változása, 2008-2012) az Eurostat legfrissebb 2008-ra és 2012-re vonatkozó becsléseire épít a legtöbb európai országban. A többi országnál nemzeti háztartás felméréseket használt fel. A jövedelem referenciaéve, néhány kivétellel, a lekérdezés évét megelőző naptári és adózási év.
• A 2. rangsor táblázat adatai (15-24 éves fiatalok arányának változása, akik nem vesznek részt sem oktatásban, sem foglalkoztatásban, sem képzésben, 2008-2013) az Eurostat legfrissebb 2008-ra és 2013-ra vonatkozó becsléseire épít (az Európai Unió Munkaerő-piaci felméréséből). Ausztrália, Kanada, Mexikó, Új Zéland, USA és Japán adatai az OECD Társadalmi körkép 2014-ből származnak. Izrael és a Koreai Köztársaság esetében az OECD Oktatási körkép 2013 volt a forrás. A Chilére vonatkozó adatok nemzeti háztartási felmérésből, a CASEN 2006 és 2011-ből származnak.
• A 3. rangsor tábla (Az emberek életének változása szubjektív megítélésük szerint) a Gallup Word Poll 2007-es és 2013-as adatait használta.