Közel négyszáz gimnazista, egyetemista és fiatal felnőtt részvételével rendezte meg az UNICEF Magyarország Egyetemi Klímavédelmi Road Show-jának második állomását, amelynek ezúttal a Debreceni Egyetem impozáns épülete adott otthont 2026. február 17-én. A kezdeményezés célja, hogy valódi párbeszédet indítson a fenntarthatóság, a környezeti attitűdök és a klímaszorongás kérdéseiről, valamint teret adjon a fiatalok véleményének és javaslatainak.

A Roadshow 2025 novemberében indult Veszprémben, idén tavasszal pedig további két helyszínen folytatódik: Debrecent követően március 24-én Budapesten, az V. Ifjúsági Klímavédelmi Találkozó keretében zárul a programsorozat.

A klímaváltozás mint gyermekvédelmi kérdés

A rendezvényen köszöntőt mondott Prof. Dr. Pető Károly, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese, Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára, valamint Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

Mészáros Antónia hangsúlyozta: az UNICEF számára a klímaváltozás nem csupán környezetvédelmi, hanem kiemelten gyermekvédelmi kérdés is. A szervezet 2022-ben készített reprezentatív kutatása szerint a magyar fiatalok több mint 90 százaléka tapasztal klímaszorongást, miközben sokan úgy érzik, nem rendelkeznek elegendő információval a folyamatok megértéséhez és a cselekvés lehetőségeihez.

„Amikor néhány évvel ezelőtt elkezdtünk ezzel a kérdéssel foglalkozni, minket is meglepett, milyen erősen jelen van a fiatalok életében a klímaszorongás. A Klímahősök Programunk és a keretében megszervezett rendezvényeink célja, hogy a tehetetlenség érzését konstruktív irányba fordítsuk, és megmutassuk: mindenkinek van szerepe és felelőssége a jövő alakításában” – fogalmazott az ügyvezető igazgató.

Tudományos tények és cselekvési lehetőségek

Az esemény szakmai nyitóelőadását Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke tartotta. Előadásában rámutatott: az éghajlatváltozás ténye ma már nem kérdőjelezhető meg, és bizonyos folyamatok visszafordíthatatlanok, ugyanakkor az elmúlt években jelentős előrelépések is történtek. Magyarországon például öt év alatt meghatszorozódott a napenergia-termelés és a legrosszabb éghajlati forgatókönyvek egy részét már sikerült elkerülni.

„Sajnos gyermekkorunk klímájához már nem tudunk visszatérni, de a megoldások jelentős része már a kezünkben van” – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a fiatalok egyszerre lehetnek példaképek, tudatos fogyasztók, jövőbeni szakemberek, felelős állampolgárok és tudatos befektetők – mindezeken a szerepeken keresztül valós befolyásuk van a folyamatokra.

Az Aggódunk, de féljünk is? című kerekasztal-beszélgetésen Dr. Ürge-Vorsatz Diána mellett részt vett Gondola Csaba körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkár, Vázsonyi Benedek, az UNICEF Fiatal Nagykövete, valamint Varga Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense. A beszélgetést Mészáros Antónia moderálta.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a klímaszorongás valós és érthető jelenség. Varga Attila hangsúlyozta: a szorongás evolúciós szempontból a túlélést szolgálja és megfelelő keretek között akár erőforrássá is alakítható.

„Ne fogadjuk azt el, hogy mindenképp szoronganunk kell. A jövő szép, ígéretes és éljetek is vele. Nem áldozatok vagyunk, hanem olyan egyének, akik a körülöttük zajló eseményekre reagálni tudnak” – buzdította a fiatalokat Gondola Csaba államtitkár úr. A diskurzus kitért arra is, hogy a klímaváltozás kezelését célzó intézkedések nem szükségszerűen rombolják a versenyképességet, ugyanakkor a zöld átállás kompromisszumokat és tudatos döntéseket kíván mind egyéni, mind társadalmi szinten.

A fiatalok részéről Vázsonyi Benedek arra hívta fel a figyelmet: nehéz nem szorongani akkor, ha a fiatalok úgy érzik, kevés ráhatásuk van a döntéshozatalra. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy véleményük intézményesített módon is eljusson a döntéshozókhoz és hogy valódi generációk közötti párbeszéd induljon el.

Interaktív műhelymunka: tudásból cselekvés

A plenáris programot követően a résztvevők interaktív workshopokon dolgozhattak tovább a témán. A digitális karbonlábnyom csökkentését bemutató foglalkozás, a klímatárgyalási szimuláció, valamint az UNICEF „Hallassd a hangod!” programja mind azt a célt szolgálták, hogy a fiatalok ne csupán egyéni cselekvési lehetőségeket ismerjenek meg, hanem rendszerszinten is átlássák a klímaváltozás összefüggéseit. Ezek az élményalapú foglalkozások megmutatták, hogy apró lépések mekkora hatást válthatnak ki, ha a szemléleten változtatni tudunk. Egypetíció vagy levél a döntéshozónak, saját digitális eszközeink energiafelhasználásának csökkentése, vagy csak egy beszélgetés és konstruktív vita pro-kontra érvekkel, elindíthatják a változást.

Az Egyetemi Klímavédelmi Roadshow nem pusztán arra buzdít, hogy a fiatalok változtassanak mindennapi szokásaikon, hanem arra is, hogy értsék a gazdasági, társadalmi és politikai folyamatokat, és aktív, tájékozott szereplőivé váljanak a közéletnek. A cél egy olyan generáció megerősítése, amely nem a tehetetlenség, hanem a tudás és az együttműködés mentén formálja a jövőt.

Az UNICEF Magyarország Klímahősök programja ezzel a szemlélettel folytatódik 2026 márciusában Budapesten, ahol a fiatalok ismét közvetlen párbeszédet folytathatnak szakértőkkel és döntéshozókkal – közösen keresve a válaszokat a 21. század egyik legnagyobb kihívására.

Az V. Ifjúsági Klímavédelmi Találkozót 2026. március 24-én rendezi meg az UNICEF Magyarország a Budapesti Vasúttörténeti Parkban felállított Planet Budapest keretében, amelyre 7-12. osztályos diákcsoportok jelentkezését várják.

Bővebben a rendezvényről és a jelentkezésről:

ITT

Az Egyetemi Klímavédelmi Road Show programsorozat támogatója az Energiaügyi Minisztérium.