UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány

Egy mesterséges intelligencia által gyártott hamis kép eltűnhet a világhálóról, de a trauma, amit okoz egy életre szól

2026. június 19. 09:35

Új dimenziók az internetes zaklatók előtt

A cyberbullying eddig is komoly veszélyt jelentett a gyerekekre. A mesterséges intelligencia azonban új eszközöket adott a zaklatók kezébe és egyre nehezebbé teszi a valóság és a manipuláció megkülönböztetését.

Napjainkban az Európai Unió fiataljainak 97 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet. Az online tér a kapcsolattartás, a tanulás és a szórakozás természetes színterévé vált. Ezzel párhuzamosan azonban a cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás a gyerekeket érő egyik leggyakoribb digitális kockázattá nőtte ki magát.

Az offline iskolai bántalmazáshoz hasonlóan a cyberbullying is a megalázásról, a kirekesztésről vagy a bántalmazásról szól. Az érintettek között egyenlőtlenek az erőviszonyok: a bántalmazó erőfölénye alapulhat népszerűségen, társas befolyáson, vagy akár magasabb szintű technológiai jártasságon is. Bár az internetes zaklatás rendszerint ismétlődő magatartásként jelenik meg, az online térben akár egyetlen közzétett tartalom is tartós és széles körű károkat okozhat.

Az európai statisztikák riasztóak. Minden hatodik, 11–15 éves korú gyerek számol be arról, hogy volt már internetes zaklatás áldozata, és minden nyolcadik vallja be, hogy ő maga is bántalmazott már másokat online. Az európai Safer Internet Központok segélyvonalait az elmúlt években leggyakrabban cyberbullyinggal kapcsolatos ügyekben keresték fel.

Az online és az offline bántalmazás gyakran összefonódik. Az UNICEF Magyarország kutatása szerint az iskolában kezdődő zaklatás az esetek több mint felében a közösségi médiában és az üzenetküldő platformokon folytatódik. Ez jelentősen növeli a gyerekek pszichés terhelését. Az online zaklatásban ugyanis nincs megállás: bármikor bekövetkezhet és egy virálisan terjedő sértő tartalom pillanatok alatt emberek ezreihez juthat el.

Amikor már azt sem tudjuk, mi igaz – legnagyobb veszélyben: a gyerekek

A gyerekek számára is könnyen elérhető generatív mesterséges intelligencia megjelenése új dimenziókat nyitott a zaklatók előtt. A cyberbullying ma már nemcsak sértő üzenetekben és megalázó kommentekben ölthet testet, hanem olyan, deepfake technológiával készített manipulált képekben, videókban vagy hangfelvételekben is, amelyek első pillantásra teljesen valóságosnak tűnnek.

Elég lehet egyetlen, a közösségi médiából letöltött fénykép, amivel a legegyszerűbb MI-eszközökkel bárki néhány perc alatt olyan képet vagy videót készíthet, amelyen valaki látszólag olyasmit mond vagy tesz, ami valójában soha nem történt meg.

A legnagyobb veszély az, hogy a valóság és a hamisítvány közötti határ egyre inkább elmosódik. Amit a gyerekek látnak, azt gyakran igaznak fogadják el, miközben az érintettnek rendkívül nehéz bizonyítania az ellenkezőjét.

Különösen aggasztó az úgynevezett deepnude jelenség, amikor egy mesterségesintelligencia-alkalmazás valakiről olyan képet állít elő, amelyen a személy meztelennek látszik. Ezek a tartalmak semmiképpen sem tekinthetők ártatlan tréfának: sérthetik a gyerekek méltóságát, magánélethez való jogát és biztonságát, sőt adott esetben a gyermekek online szexuális bántalmazásának vagy kizsákmányolásának körébe is tartozhatnak.

A kár azonnali, a hatás akár életre szóló lehet

Egy kamaszközösségben a megbecsültség és a társak tisztelete másodpercek alatt összeomolhat, miközben a technikai vagy jogi igazságtétel hónapokig tarthat. Mire bebizonyosodik, hogy egy kép vagy videó deepfake, a megszégyenülés és a kiközösítés gyakran már megtörtént.

A bizonyítás ráadásul önmagában is megterhelő lehet. A gyereknek újra és újra szembe kell néznie a megalázó tartalommal a szülők, pedagógusok vagy akár a hatóságok előtt. Ez ismételt traumát okozhat.

Az internet pedig nem felejt. A digitális lábnyomunk egy életre szól. Ha sikerül is elérni a káros tartalmak törlését, azok később újra felbukkanhatnak.

Az UNICEF nemzetközi kutatása szerint (UNICEF, ECPAT és INTERPOL közös kutatása, 2025) a gyerekek maguk is érzékelik a deepfake-technológia veszélyeit: egyes országokban négyből három gyerek aggódik miatta. Miközben a felnőttek még csak most próbálják megérteni a mesterséges intelligencia társadalmi hatásait, a fiatalok már nap mint nap találkoznak azokkal a kockázatokkal, amelyeket a manipulált tartalmak jelenthetnek.

Az internetes zaklatás a gyermekek mentális egészségét is súlyosan veszélyezteti. Az érintett gyermekek körében magasabb a szorongás, a depresszió, az önsértő viselkedés és az öngyilkossági gondolatok előfordulásának kockázata.

Az online zaklatás széles körű elterjedtsége miatt jelentős társadalmi problémát jelent. Különösen érinti a sérülékeny csoportokat, például a lányokat, a sajátos nevelési igényű, valamint a fogyatékossággal élő gyermekeket. Ennek következtében hozzájárulhat a társadalmi egyenlőtlenségek fennmaradásához és további mélyüléséhez.

Európai fellépés a gyerekek védelméért

A cyberbullying terjedése és a probléma súlyossága miatt az Európai Bizottság 2026 februárjában külön cselekvési tervet fogadott el az internetes zaklatás visszaszorítására. A cél a megelőzés erősítése, a segítségnyújtás fejlesztése és annak biztosítása, hogy a digitális platformok már a tervezés során figyelembe vegyék a gyerekek biztonságát.

A cselekvési terv a digitális tudatosság fejlesztése és a pedagógusok képzése mellett olyan online biztonsági alkalmazások létrehozását is ösztönzi, amelyek megkönnyítik a segítségkérést, valamint a zaklatással kapcsolatos bizonyítékok biztonságos megőrzését és benyújtását.

Az uniós szabályozás is ebbe az irányba mutat. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet előírja, hogy a platformok fokozott védelmet biztosítsanak a kiskorú felhasználóknak, és szolgáltatásaik kialakításakor vegyék figyelembe a gyermekek érdekeit. Az AI Act tiltja a gyermekeket káros módon manipuláló MI-rendszereket, és szigorúbb átláthatósági szabályokat vezet be a deepfake tartalmakra.

Az Európai Bizottság emellett közzétette a mesterséges intelligenciával létrehozott tartalmak átláthatóságára vonatkozó gyakorlati kódexet is. A dokumentum részeként olyan egységes ikonokat mutattak be, amelyek segíthetnek felismerni, ha egy képet, videót vagy más tartalmat mesterséges intelligencia segítségével hoztak létre vagy módosítottak.

A gyerekek digitális biztonsága gyermekjogi kérdés

A gyermekjogi megközelítés lényege, hogy a megoldás nem a technológia elutasítása. A gyerekeknek joguk van a biztonságos digitális világhoz, az információhoz és a fejlődéshez. A megfelelő védelmi mechanizmusok megteremtése mellett segíteni kell az egészséges digitális szokások kialakítását is.

A digitális biztonság kialakítása során azonban elengedhetetlen, hogy meghallgassuk magukat, a fiatalokat is. Ők találkoznak elsőként az új platformokkal, trendekkel és kockázatokkal, ezért fontos megismerni a véleményüket, támaszkodni a tapasztalataikra, és bevonni őket a hatékony megoldások kidolgozásába.

A megoldáshoz összefogásra és országos szintű koordinációra van szükség. Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáját több mint tíz éve fogadták el. Azóta azonban megjelent a generatív mesterséges intelligencia, a deepfake-technológia és számos új online kockázat. Mindez azt jelzi, hogy a stratégia felülvizsgálata és korszerűsítése elengedhetetlen.

A digitális technológiák a fiatalok életének megkerülhetetlen részévé váltak. A kérdés ma már nem az, hogy jelen vannak-e az online térben, hanem az, hogy képesek vagyunk-e biztonságosabbá tenni azt számukra. Ahogyan az offline világban, úgy az online térben is közös felelősségünk a gyerekek védelme. Olyan szabályokra és szolgáltatásokra van szükség, amelyek képesek alkalmazkodni a technológiai változásokhoz és az újonnan megjelenő kockázatokhoz is.

Magyarországon segítséget nyújthat többek között az UNICEF HelpApp, az NMHH Internet Hotline szolgáltatása, valamint a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ingyenesen hívható 116 111-es lelkisegélyvonala.

Szerző: dr. Nagy-Balás Borbála, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársa

Források: