Budapest, 2020. november 26. – A kisgyermekes édesanyák 77 százaléka érzi úgy, hogy szülés után a munkahelye visszavárja, ugyanakkor a GYES-en, GYED-en lévőknek csupán negyede érzi a saját munkahelyét valóban családbarátnak. Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén készült el az UNICEF Magyarország és az Indotek Group idei harmadik, közös kutatása, amely a kisgyermekes anyukák mellett különböző méretű vállalatokat is megszólaltatott annak érdekében, hogy felmérje a kisgyermekes édesanyák munkaerőpiaci helyzetét. A zárótanulmánnyal kiegészült, közel egy éven át tartó, átfogó kutatás több irányból vizsgálta a kisgyermeket nevelő édesanyák helyzetét, kezdve az irányukba támasztott társadalmi elvárásoktól, a koronavírus-járvány családon belüli dinamikáján át, egészen a munkába való visszatérésig.

Az UNICEF Magyarország és az Indotek Group csaknem egy éve végzi már a közös, vegyes módszertannal megvalósuló, átfogó társadalmi kutatásait, hogy választ találjon arra, hogy hogyan lehet az édesanyák és kisgyermekes családok munkaerőpiaci lehetőségeit erősíteni a munka és a magánélet összehangolásának, vagyis végső soron a gyermekek és családok jóllétének érdekében. A három részből álló széleskörű tanulmány első szakaszában a kisgyermekes édesanyákkal szemben támasztott társadalmi elvárások vizsgálata volt a fókuszban, amelyet a koronavírus hatásainak mélyebb vizsgálata követett. A harmadik és egyben utolsó, nem reprezentatív felmérés keretében különböző méretű cégek vezetői és kisgyermekes szülők osztották meg tapasztalataikat a munkába való visszatérés kapcsán.

A legfrissebb, a kutatás utolsó és egyben összegző részében többek között a szülést követő munkába állásról nyilatkoztak az édesanyák. A munkaerőpiacra visszatérni készülő nők 77 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelye visszavárta, és mindössze a válaszadók 23 százaléka érezte úgy, hogy a cége nem szívesen foglalkoztatna kisgyermekes édesanyát.

A munkakereséssel kapcsolatban ugyanakkor a megkérdezett édesanyák számos negatív tapasztalatról számoltak be, elmondásuk szerint ugyanis a munkaadók sok esetben nem válaszoltak a jelentkezésükre, illetve olyan is előfordult már, hogy valaki eltitkolta, hogy gyermeke született, és emiatt egy időre kimaradt a munkaerőpiacról, mert úgy gondolta, hogy ez hátrányt jelenthetne az állás megszerzésénél. A kisgyermekes nők válaszai alapján kiderül, hogy gyakran úgy élik meg, hogy a munkaerőpiacon nincs szükség rájuk, és sokan eleve nem gondolkodnak magasabb pozíció megszerzésében, mert attól tartanak, hogy a gyermeknevelést nem lennének képesek összeegyeztetni a mindennapi munkájukkal, vagy, hogy a munkáltatók eleve csak alacsonyabb beosztás betöltésére látják őket alkalmasnak.

Az édesanyák válaszaiból továbbá az is kiderül, hogy többségük, mintegy 76 százalékuk, fontosnak tartja, hogy a munkahelye családbarát legyen, a GYES-en és GYED-en lévőknek azonban mindössze a negyede érzi az aktuális munkahelyét családbarátnak, 59 százalékuk néhány szempontból annak véli a cégét, míg 18 százalékuk egyáltalán nem.

A szülőkkel készült interjúkból, és a cégvezetők körében végzett felmérésből egyaránt kiderül, hogy a visszatérő édesanyáknak ugyanúgy kell megfelelniük a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeinek, mint a gyermekvállalás előtt, olykor a munkaadók különösebb támogatása nélkül. A vállalatok vezetőinek nyilatkozatai szerint nem érvényesül ugyan a pozitív diszkrimináció a kisgyermekes édesanyák felvétele során, de hátrány sem éri őket, és úgy látják, hogy a jó munkaerő fogalma nincs összefüggésben a családi állapottal.

A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy támogatná a kisgyermekes édesanyák munkába állását az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák elterjedése, például a rugalmas munkaidő, az otthoni munkavégzés, távmunka, részmunkaidő, állásmegosztás (job sharing) vagy munkahelyi törzsidő. A rugalmas munkaidő és a távmunka feltételei azonban még sok munkahelyen kidolgozásra várnak – a válaszadó cégek mintegy 79 százaléka alkalmazza őket, a megvalósítás során még akadnak nehézségek, és távmunkát, illetve részmunkaidős állást, főleg vidéken, továbbra is nehéz találni.

Általánosságban elmondható, hogy mind a gyermekvállalás, mind a nők munkaerőpiaci részvétele szempontjából ösztönzően hatna a társadalom szemléletének formálása, a „láthatatlan” gondoskodási munka presztízsértékének növelése, a családi munkamegosztás újragondolása és az apák nagyobb otthoni szerepvállalása.

„Ahhoz, hogy megfelelően tudjuk támogatni a kisgyermekes anyákat, fontos, hogy tisztában legyünk a tényekkel és az érintettek elmondhassák, mit tapasztalnak és mire van szükségük. Azzal, hogy megkérdeztük az édesanyákat és a munkaadókat egyaránt, tettünk egy újabb lépést az álláspontok közelítése, az optimális megoldások kidolgozása felé” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

„A három részből álló kutatássorozat rendkívül alapos képet ad számunkra a kisgyermekes édesanyák munkaerőpiaci helyzetéről és az őket érintő problémákról. Az eredményeket összegezve pontosan kirajzolódnak azok a területek, amelyek fejlesztése szükséges annak érdekében, hogy a kisgyermekes anyákat ne érje megkülönböztetés a társadalom, vagy éppen a munkaadó oldaláról. Nagyvállalatként kulcsfontosságúnak tartjuk a kisgyermekes édesanyák munkaerőpiaci részvételének a feltérképezését, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy mi is hozzájárulhassunk az édesanyák hatékony munkahelyi visszailleszkedéséhez, amely akkor a legeredményesebb, ha ők maguk mesélik el a tapasztalataikat” – mondta el Hermann Kamilla, az Indotek Group partnere a kutatások kapcsán.

További infók és a kutatások itt megtalálhatóak.

Az UNICEF Magyarország és az Indotek Group februárban publikált, első közös kutatása rávilágított arra, hogy a társadalom hajlamos a gyermekes nőkkel szemben kettős elvárást támasztani: egyrészről fontos, hogy a munkaerőpiacon olyan pozíciót találjanak, amellyel a család anyagi biztonságához is hozzájárulhatnak, másrészről a gyermekekről való mindennapi gondoskodás is elsősorban az ő feladatuk.

Az átfogó kutatás második része a koronavírus-járvány, illetve a következtében elrendelt karantén társadalomra gyakorolt hatásait vizsgálta, amelynek során többek között az is kiderült, hogy a megkérdezettek több mint felének az életére negatív hatással volt a járvány első hulláma. A felmérés eredményei azt is mutatják, hogy az oktatási intézmények hirtelen elrendelt bezárása főleg az édesanyák otthoni terheit növelte tovább.