Budapest, 2025.01.28. – Végtelen görgetés és túlzott képernyőidő, célzott hirdetések, addiktív videójátékok, manipulatív és sokszor felesleges termékek vásárlására ösztönző üzeneteket küldő influenszerek és soha véget nem érő értesítések – ezek fizikai és mentális egészségre gyakorolt hatásairól beszélt Galambos Anna, az UNICEF Magyarország fiatal nagykövete január 15-én az Európai Parlamentben.

Az 1997 és 2012 között született fiatalok – a Z generáció tagjai – az első olyan generáció, akik már az internettel együtt nőttek fel és életük szerves részét képezik a digitális eszközök. De mennyi időt töltenek a gyerekek az interneten és miért nem tudnak elszakadni a képernyőtől? Hogyan befolyásolják a fiatalok fogyasztói magatartását bizonyos termékek reklámjai vagy véleményvezérek ajánlásai?  Mit tudnak a gyerekek az adataik felhasználásáról? Többek között ezek a kérdések kerültek fókuszba az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságának január 15-én tartott nyilvános meghallgatásán Brüsszelben, ahol a fiatalok hangját Galambos Anna, az UNICEF Magyarország fiatal nagykövete közvetítette. Az eseményen egyrészt a jelenlegi szabályozás hatékonyságát vizsgálták, másrészt a jelenleg is fennálló, fiatalok életét megnehezítő problémákra igyekeztek megoldásokat keresni.

Amikor megkapta a bizottság felkérését, hogy képviselje a korosztályát, Anna úgy döntött, hogy egy saját kutatást is készít a témában. Többek között azt vizsgálta, hogy milyenek a Z generáció internethasználati szokásai és trendjei. Kérdőíve végül több mint 50 különböző iskolába jutott el és többszáz fiatal válaszát volt lehetősége elemezni.

Anna eredményei alapján a végeláthatatlan görgetés mára már általános problémává nőtte ki magát; a legtöbb válaszadó akár napi 3-4 órát is képernyő előtt tölt, de sokaknál ez a szám akár több mint 6 óra is lehet naponta. A témában elérhető reprezentatív kutatások is hasonló eredményeket mutatnak, egyes felmérések szerint Európában már a 3-4 éves kisgyerekek többsége (több mint 75%-a) is túl sok időt tölt képernyő előtt, a 9-16 éves korosztály átlagosan napi három órát van az online térben, míg a 16-24 évesek akár átlagosan naponta 7 óránál is többet interneteznek. De nemcsak az a fontos, hogy a fiatalok mennyi időt töltenek online, hanem az is, hogy milyen tartalmakkal találkoznak. Az egészségtelen diétákat vagy akár evészavarokat pozitívan bemutató videók, a kártékony ideológiák, illetve az életveszélyes kihívások is csupán töredékét teszik ki azoknak az üzeneteknek, amelyek miatt a fiatalok akár saját értékrendjüket, önmagukba vetett hitüket is megkérdőjelezhetik.

A veszélyes tartalmak fogyasztásával töltött idő számos problémát von maga után; nemcsak a mentális és fizikai egészségre, koncentrációs képességre, produktivitásra, hanem az emberi kapcsolatokra is hatással van. Mindezt tovább erősíti az influenszermarketing, óriási elérést biztosítva olyan bejegyzéseknek, amelyekben idealizált, az átlagemberek számára valójában elérhetetlen megjelenést és életmódot közvetítenek. Ez sokszor az értéktelenség érzését okozza a fiatalokban, ami szorongáshoz, kisebbségi komplexushoz, alacsony önbecsüléshez, valamint túlzott és felesleges költekezéshez vezethet.

Anna szerint az internet és az ott előforduló számos célzott hirdetés mellett azonban a videójátékfüggőség, a „játékokon belüli vásárlási kényszer” és az erőszakos témák túlzott megjelenése is negatív hatással van a fiatalok mentális egészségére.

A kortársak érdekeit képviselve a fiatal nagykövet javaslatokat is tett a képviselőknek a problémák kezelésére:

• a különböző platformok vállaljanak nagyobb felelősséget a tartalom moderálásában (pl.: algoritmusok fejlesztése és korhatárkorlátozások bevezetése), többek között az olyan tartalmak vonatkozásában is, amik a fiatalok önértékelését rombolhatják,
• a videójáték-szoftvercégek tegyenek proaktív intézkedéseket (pl.: vezessenek be időkorlátozási funkciókat és a gyerekek számára is érthető tájékoztatást), biztosítsanak a játékidő ellenőrzésére és kezelésére alkalmas eszközöket a szülőknek, valamint tegyenek elérhetővé a túlzott használatról, a játékon belüli vásárlás és a videójátékokban előforduló erőszakos témák veszélyeiről szóló oktatási anyagokat,
• a gyerekek és fiatalok digitális tartalomfogyasztását egészséges keretek közé kell szorítani, többek között a képernyőidő tudatos csökkentésével,
• csökkentsék a hirdetések mennyiségét, illetve kötelezzék az influenszereket arra, hogy minden hirdetést és együttműködést pontosan jelöljenek meg,
• biztosítsanak a 18 éven aluli fiatal tartalomgyártóknak jogi és pénzügyi tanácsadást, valamint tisztességes és átlátható szerződéseket.

Noha a tudatos internethasználat közös felelősségünk, a döntéshozók kötelessége, hogy biztosítsák a fiatalok védelmét, ezért a fiatal nagykövet végül egy olyan uniós ifjúsági digitális jogokkal foglalkozó munkacsoport létrehozását is szorgalmazta, amelyben a fiatalokkal együttműködésben technológiai szakértők, reklámcégek, oktatási szakértők és politikai döntéshozók is szerepet vállalnának, elősegítve, hogy közösen dolgozzák ki a témában előremutató irányelveket.

Köszönjük a meghívást az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságának! Anna beszédének és kutatási eredményeinek részletesebb beszámolóját itt találod.

Anna teljes, angol nyelvű beszéde itt tekinthető meg: