Fiatal Nagykövetek

Mennyit ér egy diák szava?

Tőled megkérdezték valaha, hogy milyen lenne az álomiskolád? Ezt a kérdést szerintem nem túl sűrűn teszik fel egy gyereknek, de még egy fiatalnak sem.

Elgondolkodtatott, hogy érdekel-e valakit, hogy mik az én szempontjaim? Engem érintő kérdésekben tényleg kimondhatom a véleményem? Ha igen, akkor ennek van súlya a döntések meghozatala során? Az ENSZ Gyerekjogi egyezményében leírtak szerint mind a háromra igen a válasz. [1]

A 12. cikkely alapján – A gyermek véleményét tiszteletben kell tartani: Minden téged érintő ügyben jogod van elmondani a véleményedet. A felnőtteknek meg kell hallgatniuk téged, és meg kell fontolniuk, amit mondtál.

A 29. cikkely alapján – Az oktatás céljai: Az oktatásnak olyannak kell lennie, hogy fejlessze a személyiségedet, a tehetséged és a képességeidet. Meg kell tanítaniuk téged a saját jogaidra, és mások jogainak és kultúrájának tiszteletére. Fel kell készíteniük minden gyermeket arra, hogy békés életet éljenek és vigyázzanak a környezetükre.

Diákként úgy gondolom, hogy a tanulás területén rengeteg fontos téma van, amiben érdemes felszólalnunk. Az életben meghatározó szerepet játszik az, hogy megfelelő mennyiségű és tartalmú tananyagot dolgozzunk fel az iskolában, amelyek a személyiségünkhöz passzolnak. Ezzel szorosan összefügg a tankönyvcsaládok és iskolák szabad megválasztása, mert így különböző, akár alternatív tanítási módszerek közül válogathatunk. Fontos, hogy minden iskolában elérhetők legyenek plusz foglakozások hátrányos helyzetűeknek és kiemelkedő tehetségeknek is. Az iskola irányításában és életében meghatározó szerepe van a tanároknak és a vezetésnek.  Ezért fontos, hogy saját vezetőink megválasztásában is részt vegyünk és elmondjuk véleményünket. De felmerül a kérdés, vajon van ekkora szabadsága egy tanulónak? Van lehetősége az ötleteivel és véleményével változást hozni?

Bár minden téma személyesen engem is érint, most mégis csak egyet emelnék ki közülük, mégpedig az iskolai igazgató személyének megválasztását. Amikor a jelenlegi vezető megbízatása lejár, vagy valamilyen oknál fogva eltávolítják az állásból/pozíciójából, pályázatot hirdetnek és a feltételeknek megfelelő személyek jelentkezését várják. Ekkor az addigi igazgató, az iskola egy tanára, vagy akár egy külső személy is jelentkezhet a posztra. Az iskolafenntartó írja ki a pályázatot, hozza azt nyilvánosságra, és dönt a pályázók alkalmaságáról. [2]

A köznevelési törvény korábbi szabályai szerint az iskola alkalmazottainak, a diákoknak és a szülői munkaközösségnek a véleményét figyelembe vették és nyilvánosságra hozták a pályázat szövegével együtt, a kihirdetett eredmény mellé pedig indoklást kellett megfogalmazniuk a döntéshozóknak.

2013 óta már nem kötelessége a felügyeleti szervnek figyelembe venni a véleményeket, de kötelezően be kellett szerezni ezeket a különböző közösségektől, és továbbra is nyilvánosságra kellett hozni a pályázat szövegével együtt. Indoklást már nem kellett megfogalmazniuk a döntéshozóknak, így nem váltak egyértelművé a döntést befolyásoló szempontok.

A 2019. évi törvénymódosítás után a véleményezési jog lehetőségét teljesen elvették az iskolai közösségek kezéből. A tantestület, a diákok és a szülők véleménye ma már nem kötelezően beszerzendő és ezzel összefüggően már nem is kell nyilvánosságra hozni. A vélemény kikérése, megfogalmazása a jogszabályban nincs tiltva, a felelős döntése hogy kéri-e, illetve a tartalmát figyelembe veszi, vagy sem.

Mint ebből az összefoglalóból látható, sajnos a gyerekjogi egyezmény bizonyos részei sérülnek, ezek a jogok a gyakorlatban nem mindig tudnak érvényesülni.

Szeretném, hogy minden gyerek és fiatal úgy nőhessen fel, hogy meghallgatják és fontosnak is tartják a véleményét. Azt, hogy a mi szempontjaink, ötleteink is szerepet játszhassanak az országot irányító döntésekben, legfőképpen a minket érintő kérdésekben. Fontos, hogy előírják, hogy számít a véleményünk és ennek megfelelően valóban meghallgassák és figyelembe is vegyék, amit mondunk. Ennyi szabadság megillet minket.

Torgyik Éva


[1] Az ENSZ Közgyűlése által 1989-ben elfogadott Gyermekjogi egyezmény 1991 óta a magyar jogrend részét képezi (1991. évi LXIV. tv.).

[2] A 2011. évi CXC. Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) valamint a 326/2013. pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló kormányrendelet szabályozza (Kr.) a vezetőkkel kapcsolatos kérdéseket.

Nkt. 67. § (7)  Az intézményvezető kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.

Nkt.70. § (2) bekezdése j) szakaszának hatályon kívül helyezése megszünteti a pályázat kiírójának azt a kötelezettségét, hogy az intézményvezetői pályázatok elbírálását megelőzően beszerezze az intézmény nevelőtestületének a pályázat részét képező vezetési programmal kapcsolatos szakmai véleményét.

A Nkt. 83.§ (3) bekezdésének e) szakasz törlése megszünteti a fenntartó azon kötelezettségét, hogy az intézmény vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt köteles beszerezni az intézmény alkalmazotti közösségének, az óvodaszéknek illetve iskolaszéknek, a szülői szervezetnek és az iskolai diákönkormányzatnak a véleményét.


Ebben a blogban az UNICEF Magyarország Fiatal Nagyköveteinek véleménye jelenik meg, amely nem minden esetben tükrözi az UNICEF álláspontját.

Segíts a kritikus helyzetben lévő gyerekeknek!

Havi rendszeres adományoddal életeket menthetsz.

Segítek