1200 diák fogalmazott meg véleményt a legnagyobb hiányosságokról és közel 40 megoldás született olyan problémákra, amiket a legfontosabbnak tartanak iskolájukban 

Mit mondanak a szakképzésről azok, akik nap mint nap benne élnek?

Az UNICEF Magyarország Rajtad áll a jövőd! programjában 2022 és 2025 között több mint 1000 szakképzésben tanuló fiatal osztotta meg tapasztalatait és több mint 6000 javaslatot fogalmazott meg arról, hogyan lehetne élhetőbbé, biztonságosabbá tenni az iskolákat és fejleszteni a közösségi kapcsolatokat.  A szakképzésben tanuló fiatalok tapasztalatai ritkán kerülnek a középpontba, pedig számukra ennek a néhány évnek óriási jelentősége van abból a szempontból, hogy mennyire felkészülten tudnak belépni a munka világába és hogyan alakulnak jövőbeli esélyeik. Az UNICEF Magyarország Rajtad áll a jövőd! program tanulsága egyértelmű: a fiatalok pontosan látják a rendszer hiányosságait és – ha megkérdezzük őket – számtalan ötlettel és megoldási javaslattal állnak elő azért, hogy jobbá tegyék környezetüket. Ezek a tapasztalatok fontos iránytűt jelenthetnek a szakképzés fejlesztéséhez, ezért osztjuk meg a legsikeresebb projektek témáit és a fiatalok legfontosabb gondolatait. 

Az iskolai légkör sokszor súlyosabb, mint a tananyag

A fiatalok visszajelzéseiben visszatérő elem az iskolai környezet minősége. Sokan úgy érzik, hogy a mindennapi légkör – a kapcsolatok, a kommunikáció és az intézményi működés – nagyobb terhet jelent számukra, mint maga a tanulás.

A diákok beszámolói alapján több tényező egyszerre nehezíti a mindennapokat: a túlzott tanulási terhelés, a feszült és sokszor bizonytalan iskolai légkör, a tanulók közötti konfliktusok, valamint a bullying jelensége. Ezek együttesen nemcsak a közérzetet rontják, hanem közvetlen hatással vannak a tanulási motivációra és az iskolához való viszonyulásra is.

Több diák jelezte azt is, hogy az iskolai nap során nincs olyan tér, ahol biztonságosan vissza tudnának húzódni, pihenni vagy nyugodtan beszélgetni két óra között. Ez az igény újra és újra megjelenik: nem luxusról, hanem alapvető szükségletről beszélnek: olyan biztonságos térről, ami a serdülő fiatalok számára lehetőséget ad az őszinte kapcsolódásra.

A mentális jóllét kérdése szintén hangsúlyosan jelenik meg. Az UNICEF Magyarország korábbi kutatásai és jelen program tapasztalatai is megerősítik, hogy a fiatalok mentális állapota egyre nagyobb figyelmet igényel. A diákok egy része érzékeli, hogy szakember támogatására lenne szüksége, ugyanakkor sok intézményben az iskolapszichológusi ellátás csak korlátozottan érhető el, vagy nem is tudnak arról, hogy elérhető lenne. Emellett többen arról számoltak be, hogy a segítségkérés nem magától értetődő számukra: a stigmatizációtól való félelem és az információhiány is komoly akadályokat jelent abban, hogy a megfelelő támogatást időben megkapják.

Saját problémák – saját megoldások – közösségi megvalósítás a Rajtad áll a jövőd programban

A program egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fiatalok – megfelelő keretek között – aktívan gondolkodnak a lehetséges megoldásokról is. Amikor már egy projekt és téma részeként lehetőséget kapnak arra, hogy elképzeléseiket megfogalmazzák, sokféle gyakorlati és közösségközpontú javaslat jelenik meg és a motiváció is hatványozódik. A program tapasztalatai azt mutatják, hogy a fiatalok értékes partnerei lehetnek a saját közösségeiket érintő változásoknak és aktívan részt vesznek a közös gondolkodásban és a megoldások alakításában.

Az elmúlt években a program során több iskolai közösségben indultak olyan kezdeményezések, amelyek a diákok ötleteire épültek, saját problémáikat dolgozzák fel és közösen keresnek rájuk megoldásokat. Ezek jellemzően a közösségi élet erősítését, a mentális jóllét támogatását vagy az iskolai mindennapok javítását célozzák.

A fiatalok által felvetett megoldások között szerepelnek közösségépítő programok, kortárs segítő és mentorálási rendszerek, pszichoedukációs foglalkozások, valamint olyan kezdeményezések is, amelyek az állatasszisztált támogatás lehetőségeit vizsgálják. Ezek nem kész rendszerek, hanem irányok és ötletek, amelyek azt mutatják, hogy a diákok nyitottak a részvételre és a közös gondolkodásra – ha erre lehetőséget kapnak – és a Rajtad áll a jövőd! program éppen ezt a célt szolgálja.

„Ne csak hozzánk beszéljenek, velünk is!” – a gyermekrészvétel hiánya

A gyermekek és fiatalok részvételi lehetősége az iskolai döntéshozatalban sok helyen még nem beágyazott gyakorlat. Bár a diákönkormányzatok formálisan több intézményben jelen vannak, a diákok visszajelzései alapján ezek szerepe gyakran korlátozott és nem minden esetben biztosítanak valós beleszólási lehetőséget az iskolai működés alakításába.

Sok diák számára maga a „gyermekrészvétel” fogalma is új vagy ismeretlen, ami önmagában jelzi, hogy a részvételiség kultúrája még nem természetes része minden intézményi környezetnek.

A visszajelzések alapján a valódi részvételhez három alapfeltétel különösen fontos: biztonságos és tiszteletteljes iskolai légkör, a pedagógusok és intézményvezetők nyitottsága, valamint annak egyértelműsítése, hogy a diákok véleménye mely döntésekben és milyen módon számít.

A részvétel nem kiegészítő eleme az iskolai működésnek, hanem annak minőségi alapja: meghatározza, hogy a fiatalok mennyire érzik magukat az iskola aktív tagjának.

Klímatudatosság és mindennapi lehetőségek

A környezetvédelmi kérdések a fiatalok számára kiemelt jelentőségűek. Az UNICEF Magyarország Klímahősök programja kapcsán végzett korábbi kutatásai is azt mutatják, hogy a klímaváltozás nem távoli probléma számukra, hanem mindennapi téma, ami általában szorongásokkal teli.

A diákok többsége tisztában van a környezeti kihívásokkal, ugyanakkor gyakran hiányolják azokat a lehetőségeket, amelyekben aktívan részt vehetnek és egyénileg is tehetnek a jövőjükért. Az iskolák zömében kevés a gyakorlati környezeti program és az infrastruktúra sem mindenhol támogatja a fenntartható mindennapokat.

A fiatalok részéről ugyanakkor erős nyitottság látszik a cselekvésre: komposztálás, zöldebb iskolai terek kialakítása, iskolai kertek, hulladékcsökkentés vagy közösségi zöld programok mind megjelennek az ötleteik között. Ezek nem elvont elképzelések, hanem konkrét igények arra, hogy az iskola a fenntarthatóság tanulásának és gyakorlásának tere is legyen.

21. századi fiatalok, 20. századi eszközök, 19. századi tananyag – a szakképzés kihívásai

A szakképzésben tanulók különösen nagy problémának tartják az eszközök és a tanulási környezet korszerűtlenségét. Sok helyen hiányoznak a modern gépek, a karbantartott szerszámok, vagy alapvető digitális eszközök, valamint azok a tanulási formák, amelyek közelebb viszik őket a valós szakmai környezethez.

A tananyag sok esetben elméletközpontúnak és kevéssé gyakorlatiasnak tűnik számukra, ami csökkenti az elköteleződést és a motivációt. A fiatalok visszajelzései alapján a korszerű, gyakorlatközpontú oktatás, a valós munkahelyi tapasztalatok és a tehetséggondozás egyaránt kulcsfontosságú lenne számukra.

Az iskolai infrastruktúra helyzete több intézményben alapvető kérdéseket vet fel. A nem megfelelő fűtés, a hiányos higiéniai feltételek vagy az elhanyagolt közösségi terek nem csupán kényelmi problémák: közvetlenül hatnak a tanulás minőségére, a jóllétre és az egyenlő esélyekre is.

Ezek a körülmények azt is befolyásolják, hogyan viszonyulnak a fiatalok az iskolához, mennyire érzik azt biztonságosnak, támogató közegnek és milyen energiákat tudnak a tanulásba fektetni.

A diákok partnerek a változásban

A Rajtad áll a jövőd! program egyik legfontosabb tapasztalata, hogy ha a fiatalok lehetőséget kapnak saját környezetük alakítására, élnek vele. Az évek során számos olyan kezdeményezés született, amelyeket a diákok nemcsak megterveztek, hanem hosszú távon fenn is tartottak. A programban részt vevő pedagógusok és szakemberek visszajelzései alapján ezek a projektek gyakran az iskolai közösségek működésére, a diákok motivációjára, sőt sok esetben a tanulmányi eredményekre is kedvező hatást gyakoroltak. Mindez azt jelzi, hogy a részvételre építő megközelítés nemcsak a fiatalok számára értékes tapasztalat, hanem az egész iskolai közösség javát szolgálhatja.

A több mint ezer megszólított fiatal és az általuk megfogalmazott közel ötezer javaslat egyértelmű üzenetet hordoz. A diákok pontosan érzékelik azokat a kihívásokat, amelyek mindennapjaikat meghatározzák és ha lehetőséget kapnak rá, szívesen kapcsolódnak be a megoldások keresésébe is. Tapasztalataink szerint nem pusztán véleményt szeretnének mondani az őket érintő kérdésekről: partnerként szeretnének jelen lenni azok alakításában.

A szakképzésben tanuló fiatalok hangja fontos tudásforrás. Ha figyelünk rájuk, nemcsak az iskolákról tudhatunk meg többet, hanem arról is, hogyan lehet olyan oktatási környezetet teremteni, amely valóban támogatja a fejlődésüket, a jóllétüket és a jövőbeli lehetőségeiket.

A Rajtad áll a jövőd! programnak köszönhetően megvalósult legjobb ötletek:

2025/2026-os tanévben a szakmai zsűri döntése alapján a budapesti BGSZC Pestszentlőrinci Technikum Diákhang csapata és a Mátészalkai SZC Budai Nagy Antal Technikum és Szakgimnázium Nyugalom Küldetése csapata képviselheti Magyarországot a program nemzetközi fordulójában. A különdíjat a Budapesti Komplex SZC Kreatív Technikum FourThem csapat nyerte el. A Nyugalom Küldetése csapat a mentális egészség támogatását helyezte középpontba. A fiatalok mentális egészségnapot szerveztek, ahol relaxációs gyakorlatokkal, kreatív foglalkozásokkal és nyitott beszélgetésekkel hívták fel a figyelmet a lelki jóllét fontosságára. Projektjük üzenete egyszerű, mégis rendkívül fontos: segítséget kérni nem gyengeség, a mentális egészség pedig nem tabu. A budapesti Diákhang csapat a diákrészvétel erősítését tűzte ki célul, míg a különdíjas FourThem csapat egy saját fejlesztésű beszélgetésindító társasjátékot alkotott arra a problémára, amelyet sok fiatal megél manapság: a kapcsolódás hiányára.

2024/2025-ös tanévben a Tolna Vármegyei SZC I. István Szakképző Iskolából és a Gyulai SZC Harruckern János Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumból érkezett Környezet Barátok és Projekt C csapatok képviselhették Magyarországot az UNICEF nemzetközi találkozóján. A gyulai Project C a pazarlás hatásaira hívta fel az iskolai közösség figyelmét a környezetvédelem és a segítségnyújtás jegyében, míg a paksi Környezet Barátok csapata olyan iskolai fesztivált szervezett, ahol a fiatalok egymással versengtek különböző fenntarthatósági témákban. Az általuk életre hívott Zöld Innovációs Viadal nevű verseny célja az iskola ökológiai lábnyomának csökkentése bármilyen környezetbarát installáció kialakításával.

2023/2024-es tanévben a szegedi SzC Csonka János Technikumból érkezett Csoda(t)evők és a komlói Baranya Vármegyei SZC Komlói Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumból érkezett Jövőépítők csapatát juttatta tovább a szakmai zsűri a nemzetközi fordulóba. A Csoda(t)evők egy régóta várt étkező helyiség kialakítását valósítják meg a nyereményből, a Jövőépítők pedig egy közösségi helyiséget hoznak létre, ami alkalmas kikapcsolódásra, programok megvalósítására, workshopokra és az iskolai szociális munkással, valamint pszichológussal való mélyebb beszélgetésekre is teret ad.

2022/2023-as tanévben a Székesfehérvári SZC I. István Technikum Wild Art&Design csapatának és a Kecskeméti SZC Gáspár András Technikum Impró csapatának ötletét tartotta a legjobbnak. A Wild Art&Design az iskolán belüli kényelmes tanulásra és kikapcsolódásra alkalmas terek létrehozásának ötletével érkezett a programba, míg az Impró csapat az improvizációs színház nyújtotta lehetőségekben látta a segítséget a diákok lelki egészségének megőrzésében a tanulmányi éveik során.

Bővebben a programról és a korábbi évek csapatairól:

https://unicef.hu/rajtad-all-a-jovod