Április utolsó hete az immunizáció világhete. Egy a számtalan világnap és világhét közül… miért is kellene egy héten át a fertőző betegségek elleni oltások fontosságára felhívni a figyelmet, amikor közel egy éve másról sem beszélünk? Értjük, ha fölmerül benned a kérdés. És mégis… kevés ennél fontosabb és aktuálisabb világhét van most. Évente több mint ötmillió gyerek halálát olyan betegségek okozzák, amelyek immunizációval megelőzhetőek lennének. És most nem a koronavírusra gondolunk. De tény, hogy a Covid-pandémiának köszönhetően a helyzet most éppen nem javul, hanem romlik.

Elfeledett betegségek, egyenlőtlen esélyek

Tavaly tavaszig Európában már legalább ötven éve – talán a hongkongi influenza óta – nem volt jellemző, hogy a hétköznapi beszélgetés jelentős része az oltás témája köré szerveződjön. A világ más részein azonban az oltottság – illetve leginkább annak hiánya – sosem szűnt meg általános problémának lenni: az UNICEF és a WHO adatai szerint napjainkban közel húszmillió öt éven aluli gyerek nem kapja meg azokat az oltásokat, amelyek Magyarországon például kötelezőek. Így teljesen védtelen olyan betegségekkel szemben, amelyekre már létezik gyógymód.

Az immunizáció a világ egyik legsikeresebb és legköltséghatékonyabb egészségügyi beavatkozása: a kanyaró elleni oltás az ezredforduló óta mintegy 23 millió embert mentett meg a haláltól, a gyermekbénulás okozta paralízisek száma 1988 óta több mint 99 százalékkal csökkent, így a korábban a világon rendkívül elterjedt betegség mára szinte teljesen visszaszorult, és mindössze három országban fordul elő, a globális erőfeszítéseknek köszönhetően pedig a csecsemőket és édesanyjukat veszélyeztető merevgörcs (tetanus) esetében is szignifikáns visszaesést tapasztalhatunk az 1980-as évektől napjainkig. Miközben azonban a világ a koronavírusra és az ellene védelmet nyújtó oltásokra figyel, úgy tűnik, mintha megfeledkeztünk volna egyéb betegségekről.

Pedig…

Az UNICEF és a WHO 2020 novemberében figyelmeztetett arra a némileg abszurd tényre, hogy az elmúlt évtizedek immunizációban elért sikereit súlyosan veszélyeztetik a koronavírus-járvány miatt az alapvető oltási szolgáltatásokban világszerte kialakuló fennakadások.

A lezárások, az akadozó szállítás, és a vírustól való félelem visszavetette, bizonyos helyeken a felére (!) csökkentette az oltottságot A gyermekbénulás és kanyaró elleni oltásokra irányuló programok szünetelnek: csak kanyaró ellen eddig több mint 94 millió gyereket nem oltottak be, ami nem csupán az úgynevezett fejlődő világban, hanem akár az Egyesült Államokban is fenyegethet járvánnyal. A diftéria (torokgyík) Pakisztánban, Bangladesben és Nepálban jelent meg újra. A kolera elleni oltások szállítása 2019-ről 2020-ra felére csökkent Dél-Szudánban, Mozambikban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Etiópiában is – ezzel természetesen fokozva a járvány kitörésének veszélyét.

A humanitárius válság sújtotta területeken – polgárháborúk következtében az etiópiai Tigré tartományban vagy Jemenben, illetve a menekültkrízisből adódóan Bangladesben és Dél-Szudánban – az oltások elmaradása olyan katasztrófákhoz vezet, amelyekkel éppen úgy szembe kell néznie a világnak, ahogy a koronavírus-járvány okozta tragédiákkal.

És a Covid csak ront a helyzeten

De a Covid elleni védőoltások egyenlőtlen elosztása is fokozhatja a válsággócok kialakulását. Egy évvel a világjárvány kitörése után az OXFAM és UNAIDS által koordinált koalíció, a People Vaccine Alliance arra figyelmeztet, hogy a fejlődő országok nemcsak kritikus oxigén- és orvoshiánnyal küzdenek, hanem olykor gyakorlatilag egyetlen adag koronavírus elleni oltással sem rendelkeznek, szemben olyan nemzetekkel, amik az elmúlt hónapban átlagosan másodpercenként oltották be állampolgáraikat.

A COVAX-program a koronavírus elleni vakcinák fejlesztését és gyártását, illetve az azokhoz való igazságos és méltányos hozzáférést elősegítendő kezdeményezés, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mellett az epidémiás felkészülést támogató (CEPI) illetve a szegény országokban immunizációt elősegítő szerv (GAVI) vezet. Mellettük kiemelt szerep jut az UNICEF-nek mind a beszerzés, mind a szállítás és a logisztika terén – a világ legnagyobb oltóanyag-vásárlójaként a világszervezet nélkülözhetetlen tapasztalattal rendelkezik, hiszen évente mintegy kétmilliárd vakcinát szerez be rutin immunizációhoz. A program 92 alacsony és közepes jövedelmű országban, valamint 97 közepes és magas jövedelmű országban igyekszik segítséget nyújtani a vakcinák beszerzésében, szállításában, tárolásában, a világ népességének több mint négyötödét ellátva így. A COVAX-program eredményeként az oltottság az afrikai kontinensen is növekszik.

Mi közöm nekem ehhez? Sok!

Bármennyire is távolinak és irrelevánsnak tűnik ez most számunkra, valójában nem az. És nem csupán azért, mert – amint arra Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője rámutatott –: „míg az oltás remény, úgy egyszersmind újabb tégla is lehet az egyenlőtlenség falában”.

Ha érdekel a cikk folytatása, kérünk látogass el a WMN-re, ahol az írás eredetileg megjelent!