957 millió éhes ember világszerte – 931 millió tonnányi étel a kukában évente. Ugyanazon a bolygón. A világ tele van fájóan abszurd jelenségekkel. Az, hogy míg a Föld egyik fele éhezik, a másik pedig tonnaszámra dobja ki az ételt, mindenképpen ezek közé tartozik. Június 7-e az élelmiszer-biztonság világnapja. De vajon mit is jelent az éhezés? Vagyis: mi mindent?

Alultápláltság és elhízás

A fegyveres konfliktusok, a szélsőséges időjárási események és a koronavírus-járványhoz kapcsolódó gazdasági visszaesés miatt a tavalyi évben világszerte legalább 155 millió embert érintett súlyos élelmiszerhiány. A 2016 óta évente megjelenő jelentések szerint ez a szám évről-évre növekszik.

Az alultápláltság számos különböző arcát mutatja: a terhessége alatt legyengült fiatal anyáét, aki alulfejlett babának ad életet, a krónikus A-vitamin hiánytól megvakult gyerekét, a közvetlen életveszélyben lévő, végletekig lesoványodott vagy a silány minőségű élelmiszerektől kórosan elhízott fiatalét… Ezek az arcok mind-mind egyazon probléma különböző megmutatkozásai. A világon élő gyerekek jelentős hányada helytelenül táplálkozik: míg a valahol a megfelelő mennyiségű kalória hiánya okozta súlyos sorvadás, a máshol az elhízás jelenti a kihívást.

Az alultápláltságnak többféle jelentése is van. Egyrészt jelenti az elégtelen kalóriabevitel okozta „mennyiségi éhezést”, másrészt pedig az esszenciális tápanyag hiányának eredményeként bekövetkező „minőségi éhezést” is.

Az UNICEF, a WHO és a Világbank közös kiadványa szerint 2020-ban világszerte közel 39 millió öt éven aluli gyerek volt túlsúlyos, több mint 45 millió gyerek testsúlya volt alacsony a magasságához képest („wasting”) – azaz feltételezhetően számottevő súlycsökkenésen esett át betegség vagy egyéb sokk hatására – és közel 150 millió gyerek magassága nem volt megfelelő az életkorának („stunting”) – ami arra enged következtetni, hogy ezek a gyerekek krónikus és visszatérő alultápláltsággal küzdöttek, amely általában a szegénység, az anya rossz egészsége és tápláltsága, valamint a gyakori betegségek eredményei.

Koronavírus-járvány

A pandémia minden bizonnyal tovább rontotta ezeket az adatokat, ami azt jelentheti, hogy a tavalyi évhez képest legalább 15 százalékkal magasabb lehet azon gyerekek aránya, akiknek hirtelen csökkent a testsúlyuk.

A háztartások vagyoni helyzetének romlása, valamint a megfelelő minőségű tápanyagok elérésében és megfizethetőségében beállt zavarok miatt gyerekek további milliói váltak alultáplálttá. De a vírus okozta gazdasági visszaesés és mentális megterheltség hatással volt/van a gyerekkori túlsúlyra is: a feldolgozott, egészségtelen ételek fogyasztásának növekedése és a korlátozások miatt hiányzó fizikai aktivitás világszerte hozzájárult az elhízáshoz, amely az élet későbbi szakaszaiban is kockázatot jelent majd az érintettek egészségére.

Élelmiszer-biztonság – élelmezésbiztonság

Az élelmiszer-biztonság és az élelmezésbiztonság összefüggő fogalmak. Míg az előbbi az élelmiszerek kezelésének, elkészítésének és tárolásának különböző aspektusait öleli fel a fogyasztók egészségének megóvása érdekében, addig az utóbbi – az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) évtizedek alatt formálódott definíciója értelmében – akkor áll fenn, amikor valamennyi embernek biztosított a hozzáférése elegendő, biztonságos és tápláló élelmiszerhez, amely lehetővé teszi az aktív és egészséges életet.

Az élelmiszerlánc biztonsága az élelmiszer-biztonságon kívül magába foglalja az élelmezésbiztonság és az agrárkörnyezet-védelem bizonyos területeit is.

Az a fránya klímaváltozás…

Számos tanulmány vizsgálta az éghajlatváltozás növények hozamára gyakorolt hatásait: egyes tanulmányok szerint a búza és a rizs hozama fokonként öt százalékkal csökken 32 °C felett, más kutatók azt jelzik, hogy az afrikai és latin-amerikai kukoricatermelés modellszimulációi szerint 2055-re tíz százalékos általános csökkenéssel kell számolni. Magyarországon az elmúlt három évtizedben a tavaszi középhőmérséklet 1,75 °C fokkal, a nyári pedig 2 °C fokkal nőtt – és az előrejelzések további felmelegedést jósolnak. A csapadék esetében, ha a mennyiség nem is, de az eloszlás jelentős változékonyságot mutat.

A változó klíma miatt pedig új állat- és növénybetegségek, új élelmiszer-károsítók, új gyomnövények jelennek meg. A szárazság és az árvizek termények megsemmisülését okozzák, vagyis élelmiszerhiányhoz vezetnek. Az olyan szélsőséges környezeti események, mint a ciklonok, áradások, jégeső vagy aszály veszélyeztetik az élelmiszer-ellátás stabilitását.

Ha érdekel a cikk folytatása, kérünk látogass el a WMN-re, ahol az írás eredetileg megjelent!